A hatályos szabályok alapján a gyermekek után járó pótszabadság mindkét szülőt külön-külön megilleti, így nem kell nyilatkozni arról, hogy melyik szülő vállal nagyobb szerepet a gyermek nevelésében, gondozásában. A fenti szabályoktól az Mt. 135. § alapján a felek megállapodása kizárólag a munkavállaló javára térhet el. A 43. § (2) bekezdése szerint az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. A fentiekből az következik, hogy a pótszabadság megilleti a munkavállalót, kivéve, ha abban állapodik meg a munkáltatóval, hogy nem igényli, arról lemond. Ez azonban önmagában nem szolgálja a dolgozó javát, kivéve megfelelő indok mellett. Életszerűtlen ugyanis, hogy a munkavállaló inkább dolgozik, minthogy azt az évi további 2, 4 vagy 7 napot a gyermekével/gyermekeivel töltse. Indokként felmerülhetne, hogy nagyobb szüksége van a munkabérére, azonban a különbség minimális lenne. Szabadság idejére ugyanis távolléti díj jár (mely eleve tartalmaz bérpótlékot, ha teljesülnek a feltételei), míg ha adott napon esetleg túlórázna a dolgozó, az növelné a munkabér összegét.
A dolgozót először a gyerek születésének évében illeti meg gyermek utáni pórszabadság 2015-ben, és utoljára pedig akkor, ha a gyerek betöltötte a 16. életévét. A pótszabadságnak a mértéke egy gyerek után kettő, két gyerek után négy, három gyerek után pedig hét munkanap évente. Tehát, hogyha a dolgozónak három gyereke van, akik tíz, tizenkettő és tizenhat évesek, akkor a tárgyévben hét munkanap és a következő évben figyelembe véve, hogy a legidősebb gyermek betöltötte a 16 évet, akkor csak 4 munkanap pótszabadság illeti meg. Amennyiben a munkavállaló gyereke év közben születik, akkor nem kell a pótszabadságot idő arányosítani, vagyis a dolgozót akkor is megilleti a 2 munkanap pótszabadság, ha a gyereke december 31. -én született meg. A pótszabadság mindkét szülőt megilleti és egymás között nem kell, és nem lehet megosztaniuk. Pótszabadságra 2015-ben is az a dolgozó jogosult, aki a gyereket a saját háztartásában neveli és gondozza. Tehát rendszeres jelleggel együtt élnek és vér szerinti rokonságban állnak.
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink: További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink